Nem tudom, veled, történt-e már hasonló, de eszembe jut, amikor a sportéletem és az alkoholos korszakomnak volt közös keresztmetszete. Mire is gondolok? Elsősorban arra, hogy egy “másnapon” teljesíteni kellett valamilyen sporttevékenység során. Nem vagyok büszke rá, de 15 évesen bizony nagyon örültem, hogy egy boros, vodkás este után véletlenül otthon maradt a tornazsákom (talán a tudatalattim segített meg?) és a tesi órát az egymásra pakolt hét vagy nyolc matrac tetejéről figyeltem csak. Még így is kicsit forgott a fejem! Azon gondolkodtam, mi is történt előző éjszaka (és bizony eseménydús volt: akkor a gimis bál megkoronázásának az első csók tűnt egy nálam idősebb, már 16 éves lánnyal, ami külön élmény volt, mert 16 volt a kedvenc számom), de most visszagondolva a tanárok elől elrohanás volt a fénypont. Nem kis sportteljesítmény ez sem, de az semmiképp sem olyasmi, amit szívesen megismételnék vagy rá visszagondolva nagy büszkeséggel töltene el.
Nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor az alkohol és a sport nem túl nagy szimbiózist alkotva találkozott az életemben. Volt futás, duatlon, triatlon és tornatermi fitness edzés is, amely egy macskajajos másnapon talált meg. Talán nem árulok el nagy meglepetést, ha elmondom, hogy ezeken az alkalmakon nem döntöttem világ-, ország-, megyei-, városi rekordokat vagy akár személyes csúcsokat.
A triatlonos ismerősök is átestek hasonló szakaszokon, de előbb-utóbb a versenysportolóknak dönteniük kellett: sport vagy ivás. Visszatérve a címre: lehet szó sakkról vagy futásról, az alkohol rossz ötlet, míg más sportokban ez egészen egyszerűen tilos és/vagy életveszélyes, mint az autó- és motorsportok, Forma 1, lövészet, stb. Az élsportban rengeteg negatív élettani hatással kell számolni az alkoholfogyasztás utáni másnapon. Hogy néhány fontosabbat említsünk: fokozott vizeletkiválasztás, az elektrolitok szintjének felborulása, az izmok vérellátottságának csökkenése. Emellett a folyadékhiányos állapottal együtt nő a túlhevülés kockázata is, így a komoly sportteljesítmény közben hőguta is egy lehetőség…
De amíg egy-egy átdorbézolt éjszaka főleg a másnapok sportteljesítményét teszi tönkre (legyen szó testnevelés óráról vagy futball világbajnokságról), az alkoholizmus már egészen más tészta. Itt már nemcsak a sportról van szó, hanem egész életek dőlnek romba ettől a betegségtől. Mivel Magyarországon hivatalosan 800.000 alkoholista van, (de ez sokak szerint alábecsült adat), ha tíz embert ismerünk (és nyilván több százat, ha nem többet, ismerünk), egyikőjük statisztikailag alkoholista. Számomra újdonság volt, amikor néhány napja először olvastam arról, hogy ma léteznek az országban privát, bentlakásos rehabilitációs intézetek, ahol alkoholistákat gyógyítanak meg.
Miután rákerestem a témára, hamar a Felépülők csapatára találtam rá. Ők egy család: János és Eszter, a szülők, és Dániel, a fiuk és az ő történetükön keresztül ismerhetjük meg az alkoholizmus mélységeit. Dániel felsős általános iskolás tanulmányai során kezdett inni és rögtön, ha nem is eszméletvesztésig, de képszakadásig itta magát. Ekkoriban kezdődtek János, az apa komoly alkoholproblémái is. Innen még messze van a happy end. Dániel hamar az alkohol mellett marihuána függő is lett, 17 évesen pedig jogosítvány nélkül összetörte apja autóját: szerencséjére senki nem sérült meg és még fiatalkorú volt, egyébként könnyen a börtönben találhatta volna magát. Az egyik december 24-én, karácsonykor pedig Dániel, a nővére és Eszter úgy döntöttek, elég volt, és elhagyták Jánost. Ez a mélypont volt az, ahonnan a történet szerencsére pozitív irányt vett: rájött, hogy mindent elvesztett és vállalt egy komoly terápiát. A felvételi beszélgetésen a velük elbeszélgető főorvos egy mondattal képes volt megváltoztatni Dániel életét: azt mondta, hogy ilyen apa mellett tízszer akkora esélye lesz nála az alkoholizmusnak, mint másoknak, ha rendszeresen kezd inni. Ezután nem telt el túlságosan sok idő, mire Dániel rájött, pontosan oda jutott, pontosan olyan lett, mint az édesapja. Ekkor segítséget kért, bár nem tudta elképzelni, hogy ne igyon többet az életben. De az igazság az, hogy ha valaki maga mögött hagyja az alkoholizmust, az azt jelenti, hogy soha többé nem lesz szociális ivó…
2-3 év józanodás után döntött úgy Dániel, hogy azzal lehet a legnagyobb segítségére a társadalomnak, ha elmeséli a saját függőségének és kijózanodásának történetét. Dániel a spiritualitáson keresztül közelíti meg az alkoholizmus betegségének kérdéskörét és úgy gondolja, a lelki béke elérése a cél, amely mellett az embernek nincsen többé szüksége alkoholra. Dániel célja, hogy segítsen olyan fiúknak, akik enélkül alkoholista apjuk példáját követnék, (sokszor nem is tudatosan), és olyan családoknak segítsen, akik életét tönkreteszi az alkohol.
A Felépülők családi felépülési központ egy bentlakásos rehabilitációs intézet, amely egyedi módon segít Magyarországon. Több hónapos vagy akár másfél éves bennlakás helyett egy 4 hetes programot vezet, amelyben a Minnesota modellt használják. A modellt 1949-ben hozták létre az Egyesült Államokban, hazánkba a rendszerváltás után jutott el. Egyik sajátossága az, hogy az ott dolgozók több mint 70%-a, tehát átlagban négy dolgozóból három saját maga is átesett az alkoholizmus betegségén, így első kézből tudja megosztani saját élményeit is. A Felépülők csapatában találunk szociális munkást, ápolót, pedagógiai előadót, szakjogászt, pszichológus hallgatót és a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet addiktológiai osztályának osztályvezető főorvosát is.
A Felépülők Családi Felépülési Központ több terméket is ajánl: állapotfelmérést Veszprémben vagy Budapesten, esetleg a programok helyszínén 20.000 Ft / alkalom áron, egyéni konzultációt Veszprémben vagy Budapesten 15.000 Ft / alkalom áron, családi konzultációt szintén Fejér megye megyeszékhelyén vagy az ország fővárosában és a 28 napos felépülési programot, amely magában foglalja az összetett program minden részét, a bentlakást 4 héten keresztül teljes ellátással: szállást, étkezést, külső programokat és az utógondozást is, 1.200.000 Ft-ért fejenként. Ezt a legutóbbi szolgáltatást elsősorban azoknak ajánlják, akik csak rövid időt bírnak ki két alkoholfogyasztási ciklus között vagy azoknak, akik egy alkalommal akár napokig fogyasztanak alkoholt. Emellett azoknak is, akik fontos dolgokat már elvesztettek az életükben az alkoholnak “köszönhetően”. Családi kapcsolataikat, barátságaikat, más fontos emberi kapcsolatokat, a munkájukat – vagy ha még ezek nem is véglegesek, fennáll ezeknek a komoly veszélye. A bentlakásos rehabilitációs intézet Szőcön található, akinek ez nem ismerős, ez a falu Veszprémtől nyugatra található kb. 20-30 perc vezetésre.
A szolgáltatást akkor is ajánlják, ha a beteg, alkoholista hozzátartozó nem látja be, hogy baj van. A WHO néhány évvel ezelőtti kutatásából az derül ki, hogy a magyarországi 900.000 alkoholistából 90% nem ismerte be, hogy függő! A központ 8 szakembere közül 7-en saját maguk is átestek az alkoholizmus démoni betegségén, és az általuk használt Minnesota modell sokak szerint az utóbbi 30 évben a legsikeresebben használt módszer az alkoholizmus legyőzésében.
